Egy brit sajt�h�r szerint a ter�pi�s ir�nyelvekben legjobbnak tartott gy�gyszeres kezel�s mell� naponta kaptak a v�r�s sz�n� OTC-k�sz�tm�nyb�l is a betegek. A prevenci�s szer generikumokat is b�ven felvonultat� v�ltozataival tele vannak a pinc�k. Vajon nem volna gazdas�gosabb a gy�gyszerek helyett a m�rt�kletes alkoholfogyaszt�st t�mogatni? A vil�g legid�sebb embere 1995- ben egy d�l-francia h�lgy, Jeanne Calment volt, akit�l 120. sz�let�snapj�n megk�rdezt�k, minek k�sz�nheti ezt a sz�p kort. „Ol�vaolajjal f�ztem, az �telhez mindig ittam egy poh�r v�r�sbort �s leszoktam a doh�nyz�sr�l” – hangzott a v�lasz. R�gi vita, hogy csak a v�r�sbor b�szk�lkedhet sz�vv�d� hat�ssal, vagy a feh�ret kedvel�knek is jobbak az es�lyeik az absztinensek�n�l. Egyesek szerint maga a kis mennyis�g� szesz az, ami j�t tesz az ereinknek, m�sok amellett kardoskodnak, hogy �ppen a s�r�z�s az igaz�n kedvez�. A serf�zd�knek mindenk�ppen, �m a „mi az eg�szs�gesebb: a bor vagy a s�r?” k�rd�s aligha d�nthet� el. Egy nemr�g megjelent elemz�s f� k�rd�se: vajon �sszehasonl�that�- e a boriv�k �s a s�rkedvel�k eg�szs�gi �llapota?

A d�n kutat�k nem haszn�ltak bonyolult laborat�riumi elj�r�sokat, genetikai teszteket, MR-t vagy CT-t – mind�ssze a p�nzt�rg�pre hagyatkoztak. Mintegy 3,5 milli� blokkot gy�jt�ttek �ssze �lelmiszer-�ruh�zakban, �s megn�zt�k, ki mit v�s�rolt. Akik bort vettek, a palack mell� ol�v�t, sok gy�m�lcs�t �s z�lds�get, baromfih�st, zs�rszeg�ny tejet �s sajtot tettek a bev�s�rl�kocsiba. Akik egy-k�t karton s�rt toltak a p�nzt�rhoz, a boriv�khoz k�pest szignifik�nsan t�bbsz�r v�s�roltak k�sz�telt, cukrot, felv�gottat, sert�sh�st, vajat vagy margarint, kolb�szf�l�t �s s�s r�gnival�t. Ez k�tf�le embert�pusra utal; m�s �letvitel �s �trend jellemzi a rendszeres boriv�kat, mint azokat, akik ink�bb s�r�zni szeretnek. Ha a v�r�sbor h�vei l�tsz�lag eg�szs�gesebbek, ha �tlag�letkoruk magasabb, az nemcsak a bornak, hanem az �ltal�ban is eg�szs�gesebb �telnek-�letnek k�sz�nhet�.

Manaps�g a ter�pi�s beavatkoz�sok eset�n minden biztos�t� azt sz�molja, hogy a kezel�s mennyire k�lts�ghat�kony. Egy eg�szs�ggazdas�goss�gi tanulm�nyban ausztr�l koll�g�k kikalkul�lt�k, mennyibe ker�l egy �let�v megnyer�se, ha a „beavatkoz�s” napi egy-k�t poh�r bor, vagy annak megfelel� alkoholtartalm� s�r. Az eredm�nyt �sszehasonl�tott�k egy �ppen akkor befejezett, angol vizsg�lat eredm�nyeivel, amelyben egy hat�kony sztatin alkalmaz�s�nak gazdas�goss�g�t t�rgyalt�k.

Az adatok nagy sz�r�sa ellen�re is egy�rtelm�en kider�lt, hogy l�nyegesen k�lts�ghat�konyabban nyerhet� egy-egy �let�v, ha megfelel� ter�pi�s d�zisban bort vagy s�rt iszik valaki, mint �gy, ha havonta f�l�rj�k neki a sztatint, melyet azt�n annak rendje �s m�dja szerint be is szed. A nem k�v�nt hat�sok mindk�t ter�pi�s megk�zel�t�s eset�n d�zisf�gg�ek. �m a t�rsadalombiztos�t�s szakemberei elgondolkozhatnak azon, nem volna-e c�lszer�bb, gazdas�gosabb a m�rt�kletes alkoholfogyaszt�st t�mogatni, mint k�l�nb�z� gy�gyszerk�sz�tm�nyek receptjeir�l k�shegyre men� harcot folytatni a gy�gyszeripar k�pvisel�ivel. Az m�r csak hab a s�r tetej�n, hogy a szesz nem is patikaszer, ez�rt recept n�lk�l, szabadon kaphat�; igazi OTC k�sz�tm�ny �s a m�rk�s borok mellett b�s�gesen tal�lhat�k generikus v�ltozatok is.

Els�sorban a borban l�v� flavonoidoknak, antioxid�nsoknak tulajdon�tj�k azt a sok kedvez� �lettani hat�st, aminek eredm�nyek�nt az alkohol val�s�gos panacea: az emberis�g t�rt�net�ben szinte minden betegs�g �s k�rfolyamat kezel�s�re javasolt�k, haszn�lt�k a szeszes italokat. Ma f�leg a sz�v�s �rrendszeri betegs�gek els�dleges- �s m�sodlagos megel�z�se jelenti a legf�bb indik�ci�t.

N�h�ny �ve a brit sajt� adta h�r�l, hogy a londoni Great Western Hospital sz�vbetegei a ter�pi�s ir�nyelvekben legjobbnak tartott gy�gyszeres kezel�s mell� napi k�t deci v�r�sbort is kapnak a j�l ismert epidemiol�giai evidenci�k alapj�n.

A h�rhez az is hozz�tartozik, hogy a p�ciensek pohar�ba a legolcs�bb bort �nt�tt�k, mert a f�orvos szerint abban t�bb az antioxid�ns, mint az �vekig hord�ban �rlelt, dr�ga ned�kben. A leg�jabb tudom�nyos szakirodalom szerint ebben van is n�mi igazs�g, mert a flavonoidok a borban fokozatosan bomlanak. Ami pedig a ter�pia k�lts�geit illeti: a kieg�sz�t� kezel�st nem az angol t�rsadalombiztos�t�s, hanem a k�rh�z civil alap�tv�nya fizette.

A jelenlegi hat�anyagsl�ger a resveratrol. A n�v�nyvil�gban sokfel� megtal�lhat� anyagb�l sokat tartalmaz a piros sz�l� h�ja, ez�rt a v�r�sborok resveratrol-tartalma ar�nylag jelent�s. Eddig is daganatellenes, v�rusellenes, gyullad�scs�kkent� �s az �letet meghoszszabb�t� csodaszer h�r�ben �llt �s �lelmiszer-kieg�sz�t�k�nt volt forgalomban, de novemberben egy k�s�rletes vizsg�lat minden eddigin�l izgalmasabb �rvet szolg�ltatott a resveratrol rendszeres szed�s�hez. Dr. Sinclair �s munkat�rsainak dolgozat�t a Nature k�z�lte. A cikket huszonh�t szerz� jegyzi, akik t�z int�zetben dolgoznak. Ez a tudom�ny ter�let�n m�k�d� szakember sz�m�ra azonnal vil�goss� teszi, hogy a munkacsoport tagjai az eredm�nyeket Nobel-d�j-szag�nak �s/vagy doll�rmilli�k bev�tel�vel kecsegtet� �zleti sikernek �rzik.

A kutat�k egy�ves h�m egereket vizsg�ltak, mert ez felel meg a k�z�pkor� f�rfiak koroszt�ly�nak, amelyik a legvesz�lyeztetettebb az iszk�mi�s sz�vbetegs�g szempontj�b�l. Az egyik csoport norm�l eg�rt�pon �lt, egy m�sik csoport tagjait igen zs�rd�s t�ppal etett�k, a harmadik csoportban l�v� egerek ugyancsak a zs�ros t�pot fogyasztott�k, de mell� igen nagy adagban resveratrolt is kaptak.
A zs�ros t�pot ev� egerek m�ja hatalmasan megduzzadt, megh�ztak, hamar cukorbetegek lettek �s korai hal�l v�rt r�juk. Ezzel szemben a resveratrollal kezelt, t�lt�pl�lt �llatok elh�ztak ugyan, de nem lett hepatomeg�li�juk vagy cukorbetegs�g�k, motoros funkci�ik is megmaradtak, �ltek �s cincogtak eg�r�let�k legv�gs� hat�r�ig, de legal�bb ugyanannyi ideig, mint a kontrollok.
A vizsg�lattal kapcsolatos sajt�t�j�koztat�n a munkacsoport tagjai bevallott�k, hogy az eredm�nyek �rt�kel�se �ta k�z�l�k is t�bben szedik a resveratrolt, de az�rt mindenkit �va intettek att�l, hogy a k�s�rletben alkalmazott d�zist pr�b�lja alkalmazni – az egereknek adott adagot a testt�meg alapj�n alapj�n �tsz�m�tva egy feln�ttnek naponta 750-1500 palack bort kellene meginnia. Ezzel az adaggal m�g nincsenek hum�n toxikol�giai tapasztalatok.

Az eddigi inform�ci�k szerint a sz�ks�ges prevenci�s d�zist ak�r a legjobb v�r�sbor iv�s�val sem lehet szervezet�nkbe bejuttatni. Pedig bor akad b�ven. A nemzetk�zi statisztik�k tan�s�ga szerint a termel�s m�r hossz� ideje meghaladja a glob�lis boriv�si kapacit�st. A bortermel� orsz�gok lak�i val�s�gos f�ldalatti bortengeren �lnek.

A borkedvel�k sz�ma v�ges – �k buzd�t�s n�lk�l is megissz�k a maguk�t –, de eg�szs�gcentrikus korunkban a borfogyaszt�s m�g m�rt�kletes konzum�l�s mellett is jelent�sen n�vekedne, ha megb�zhat�an �g�rhetn� a hossz�, eg�szs�ges �letet, a m�jzsugor kock�zata n�lk�l. Nem kell mosolyogni, ha arr�l olvasunk, hogy alkoholmentes borokat hoznak forgalomba �s borkapszul�kat gy�rtanak. A hazai termel�knek �rdemes volna a magyar tudom�ny �s gy�gyszeripar k�pvisel�ivel gyorsan sz�vetkezni, hogy ezt a folyamatot ne csak t�voli vagy k�sei n�z�k�nt, t�volr�l k�vess�k, hanem a menet �l�re �lljanak. A bor kedvez� hat�s�nak m�r sok t�nyez�j�t ismerj�k: j� laborat�riumokban meghat�rozhat� sok flavonoid koncentr�ci�ja, �gy a resveratrolszint is.

Meggy�z�d�sem, hogy r�videsen nagy nemzetk�zi sikere lesz annak a borospalacknak, amelyiknek a c�mk�j�n kevesebb l�tv�nyos girland l�that�, de rajta van a flavonoidtartalom, ahhoz hasonl�an, ahogyan minden�tt k�telez� a hat�anyag mennyis�g�nek f�lt�ntet�se a gy�gyszerek doboz�n.
Madame Calment csod�latos �letkor�t azzal magyar�zta, hogy a legjobb „evidence-based” �letm�dot �lte �s a leghat�konyabb prevent�v kezel�st kapta: ol�vaolajjal f�z�tt �s az �telhez mindig ivott egy-egy poh�r v�r�sbort. �s persze leszokott a doh�nyz�sr�l. Hogy mikor? M�r 117 �ves kor�banimages/